Változás a 2024. 12. 31-i állapothoz képest: anyatehenek ▼ −130 / −3,9% (korábban: 3 332), összes egyed ▼ −270 / −3,8% (korábban: 7 195).
A szimentáli Svájcból, Bern kantonból, a Simme folyó völgyéből származik. A fajta már évszázadokkal ezelőtt elterjedt Közép-Európában, és ma a világ egyik legelterjedtebb szarvasmarhafajtája. Európában a szimentálit tej- és hústermelésre egyaránt tenyésztik, és számos országban külön tejhasznú és húshasznú tenyészvonalak vannak; az észt húsmarha-állományokban hústípusú szimentálit tartanak.
A szimentáli nagy testű, színe többnyire vöröses- vagy sárgástarka, fehér fejjel és lábakkal; szarvas és szarvatlan egyedek egyaránt előfordulnak. A fajta engedelmes és nyugodt. A tehenek termékenyek és jó tejelők, ennek köszönhetően a borjak napi súlygyarapodása magas. A borjak születéskor viszonylag nagyok, ezért a bika kiválasztásakor figyelni kell az ellési könnyűségre.
A szimentáli fajtatiszta tenyésztésre és keresztezésre egyaránt jól alkalmas: az utódoknak növekedési erélyt, az anyai vonalon tejelőképességet ad. A fajta intenzívebb takarmányozás mellett gyarapodik a legjobban, de gyepi takarmányon is megállja a helyét. A hús mérsékelt zsírtartalmú és jól márványozott.
Az első szimentálik – egy bika és 10 vemhes üsző – 2003-ban érkeztek Észtországba Svédországból, a Karula Nemzeti Parkba.
Főbb adatok
- Eredet: Svájc, Simme-völgy
- Testtömeg: tehenek 650–850 kg, bikák 1000–1300 kg
- Szín: vöröses- vagy sárgástarka, fehér fejjel; szarvas vagy szarvatlan
- Erősségek: gyors növekedés, jó tejelő tehenek, nyugodt vérmérséklet
- Megjelenés Észtországban: 2003



