Változás a 2024. 12. 31-i állapothoz képest: anyatehenek ▲ +50 / +1,3% (korábban: 3 773), összes egyed ▲ +322 / +3,8% (korábban: 8 470).
A charolais Közép-Franciaországból, Burgundiából, Charolles környékéről származik. A fajtát évszázadokon át igás- és húshasznú állatként tenyésztették; később a Nièvre vidékén fejlesztették tovább. A törzskönyvet 1864-ben nyitották meg. A charolais az első kontinentális európai húsfajták egyike volt, amely Nagy-Britanniába és Amerikába is eljutott, és ma a világ egyik legfontosabb húsmarhafajtája.
A fajta nagy testű, fehértől krémszínűig terjedő színű, rövid és széles fejű, hosszú, izmos törzsű és erős lábú. Szarvas és szarvatlan egyedek egyaránt előfordulnak. A charolais-k nagyon gyors növekedésükkel és jó takarmányhasznosításukkal tűnnek ki, és jól alkalmasak befejező hizlalásra, valamint kisebb testű fajtákkal való keresztezésre.
Korábban a fajta hátránya a nagy borjak miatti nehezebb ellés volt, de a nemesítéssel az ellési könnyűséget jelentősen javították. Az anyai tulajdonságok valamivel szerényebbek, mint a kisebb fajtáknál, ezért fontos az üszők jó fejlettsége az első ellés előtt. A hús sovány, nagy színhúsarányú.
Az első charolais-k már az 1960-as évek végén Észtországba kerültek, de a fajta folyamatos tenyésztése 2000-ben kezdődött, amikor Svédországból tenyészbikát vásároltak; 2002-ben Magyarországról és Svédországból vemhes üszőket hoztak.
Főbb adatok
- Eredet: Franciaország, Charolles (Burgundia)
- Testtömeg: tehenek 700–1000 kg, bikák 1100–1400 kg
- Szín: fehértől krémszínűig; szarvas vagy szarvatlan
- Erősségek: nagyon gyors növekedés, nagy izomtömeg, jó takarmányhasznosítás
- Megjelenés Észtországban: az 1960-as évek vége (modern tenyésztés 2000 óta)


