Változás a 2024. 12. 31-i állapothoz képest: anyatehenek ▼ −50 / −1,2% (korábban: 4 342), összes egyed ▲ +133 / +1,2% (korábban: 10 724).
A limousin Közép-Franciaországból, a Limousin és a Marche vidékéről származik, ahol a szarvasmarhákat egész évben zord éghajlaton tartották, és igásállatként és húsukért egyaránt hasznosították. A törzskönyvet 1886-ban alapították; a világméretű elterjedés az 1960-as években kezdődött, és ma már több mint 70 országban tenyésztenek limousint.
A fajta közepes vagy nagy testű, aranybarnától vörösesbarnáig terjedő színű, a szem körül világosabb gyűrűkkel, világosabb orrtájékkal és lábakkal. A törzs hosszú, a hát széles, az izomzat nagyon jól fejlett, a csontozat viszonylag finom. A szarvas állatok mellett szarvatlan vonalakat is kitenyésztettek. A széles és hosszú medence megkönnyíti az ellést, a tehenek jó anyák, elegendő tejük van a borjú felneveléséhez.
A limousin fő erősségei a magas vágási kihozatal, a nagy színhúsarány és a jó takarmányhasznosítás. A hús sovány, porhanyós és finom rostú. Az izmoltság jól öröklődik, ezért a limousin bikákat keresztezésre is széles körben használják. A fajta legelőn és istállóban egyaránt tartható; a fiatal állatok kezelésére érdemes figyelmet fordítani, mert egyes egyedek temperamentumosak lehetnek.
Észtországban a limousin tenyésztésének alapjait 1995-ben rakták le, amikor a Karistu tangazdaság Finnországból behozta az első üszőket és egy bikát. Ebből alakult ki Észtország egyik legnagyobb húsmarha-állománya.
Főbb adatok
- Eredet: Franciaország, Limousin
- Testtömeg: tehenek 650–850 kg, bikák 1000–1200 kg
- Szín: aranybarnától vörösesbarnáig; szarvas vagy szarvatlan
- Erősségek: nagyon jó izmoltság, magas vágási kihozatal (akár 65%), sovány hús
- Megjelenés Észtországban: 1995




